Mivel jómagam is textillel foglalkozom és gyakran újrahasznosítom is azokat, érdekelt, hogy a textilnek mint hulladéknak milyen esélyei lehetnek még a túlélésre, egy második életre.
A HuMusz-házban megrendezett előadáson Hartay Mihály, az egyik magyarországi textilfeldolgozó kft. kommunikációs vezetője nagyon alaposan körbejárta a témát.

Magyarországon évente 60-80 ezer tonna ruha kerül szemétbe, kb. 1500 gyűjtőkonténerbe. Sajnos ez igen kevés, Nyugat-Európában 7-szeres ezek mennyisége, csak Berlinben, egyetlen városban mintegy 5000 konténer van.
Ha valaki otthon egy ruhadarabját kidobásra ítéli, jobb esetben nem a háztartási kukában landol, hanem gyűjtőkonténerbe rakja vagy karitatív szervezetnek adja. A karitatív szervezetek óriási mennyiségű adományt kapnak, de tárolási helyük véges. Főleg akkor nem tudják tárolni a ruhákat, amikor például az emberek tavasz elején beviszik a téli ruhadarabokat, tehát az arra rászorulók nem szezonális öltözéket kapnak. Így bizony, igaz a pletyka, a szervezetek a konténert üzemeltető céggel szerződésben vannak, akik a fennmaradó mennyiséget megveszik, így konvertálják pénzzé az adományt.

Lássuk, mi történik ezekkel a textilekkel:

• 60-70 %-uk újrahasználódik, azaz eladják külföldre. A magyar használt ruhák minősége rosszabb azokénál, mint amilyeneket most a turkálókban találunk, tehát nem itthon használják újra, hanem Afrikában, Ázsiában. Vevői igények szerint válogatva (pl. szín, évszak, méret) bálázzák a ruhákat, még azt is kérhetik, hogy legyenek kisebb bálák is, hogy az afrikaiak a fejükön is el tudják vinni azokat. Ott olyannyira szükség van ruházatra, hogy olcsóbban még a felemás cipőkre is van kereslet!

Bálázott ruhák (kép innen)

• 15-20 %-ukat hasznosítják újra, azaz második életet kapnak géprongy, kárpitos termék, geotextília, ipari vatta, szigetelő anyag, ágybetét, párnatöltet formájában. Na és persze ne feledkezzünk meg a recycle divatról, designról. Például farmerből készít hordható, trendi ruhákat a Sharolta, a RéthyFashion nevű márkák, és persze menő bútorok, huzatok, textilszőnyegek is születnek használt ruhákból.

Elemi szálakra bontott textil (kép innen)

• 6-8 %-uk energetikai hasznosításra kerül, azaz cementgyári erőművekben elégetik.

Mint minden környezetvédelemmel kapcsolatos téma, ez sem zárult happy-enddel. Sok-sok törekvés van civil szervezeti szinten, ami köré csoportosulnak a zöld gondolkodású emberek is, viszont itt is magasabb szinten dől el minden, vagy épp nem nem változik semmi.
A textilhulladékot csökkenteni kell, a meglévőt pedig minél hatékonyabban újrahasznosítani.

Hogyan?

• A textiliparban zajló tömeggyártást például lelassíthatná, ha a divatipari termékeket termékdíjassá tennék és ezt környezetvédelmi célokra fordítanák.
• A gyűjtési hálózat tovább építésével, újrahasználati központok létrehozásával még nagyobb arányban kerülnének újra használatba a ruhák.
• Ha a feldolgozási technológiát korszerűsítenék állami támogatással, a textilek sokoldalúbban és nagyobb mennyiségben kerülhetnének újrahasznosításra, pl. egészségügyi vatta, elemi szálakra bontott textil formájában.
• A sok "Vedd meg! Legyen a tied!" reklámok zajában a szemléletformáló munkát kellene javítani.
  Én, te, mi mit tehetünk? ÖNMÉRSÉKLET! A mostanában olyan divatos minimalizmust terjesszük ki a gardróbunkra is, vagy legalább a silány minőségű ruhadarabokat ne vásároljuk meg.